Célkeresztben az árak – a GVH ellenőrzi a boltokat
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az élelmiszer-kereskedelem területén vizsgálatokat készít elő, hogy feltárja az esetleges versenyproblémákat és biztosítsa a tisztességes piaci működést. Ezek a vizsgálatok különös figyelmet fordítanak a piaci szereplők magatartására, az árképzési gyakorlatokra és a fogyasztói érdekek védelmére.
Az elmúlt években a GVH több ágazati vizsgálatot is lefolytatott az élelmiszerpiacon. Például a tartós élelmiszerek piacán végzett gyorsított ágazati vizsgálat során a GVH szakértői megállapították, hogy a kiskereskedők 2022-ben magasabb nyereséget realizáltak a vizsgált tartós élelmiszereken, mint a tejtermékeken. Ezek az eredmények rávilágítottak a piaci struktúrák és a versenyhelyzet sajátosságaira, amelyek befolyásolják a fogyasztói árakat és a kínálatot.
Megvédeni a fogyasztókat
Az árstop, vagy ársapka, olyan kormányzati intézkedés, amely meghatározott termékek árát egy bizonyos szinten rögzíti annak érdekében, hogy megvédje a fogyasztókat a túlzott áremelkedésektől. Magyarországon 2022-ben vezették be az élelmiszerárstopot, amely a kristálycukrot, a búzafinomlisztet, a napraforgó-étolajat, a sertéscombot, a csirkemellet, a csirke far-hátat és a 2,8 százalékos UHT-tehéntejet érintette. Ezeknek a termékeknek az árát a 2021. október 15-i szinten rögzítették, és az intézkedés 2022. február 1-jétől május 1-jéig volt érvényben.
Az árstop bevezetésének célja az volt, hogy megvédje a magyar lakosságot a koronavírus-járvány és az elszabadult európai energiaárak miatt begyűrűző élelmiszerár-növekedéstől. Azonban az árstoppal nem érintett termékek drágulásának továbbgyűrűző hatásai voltak, amelyek különböző szolgáltatások árazására is hatást gyakoroltak, például az éttermek és a vendéglátás területén. Az MNB becslése szerint ez a hatás további 0,2-0,4 százalékponttal emelte az inflációt.
Árstop után kötelező akciózás
Az árstopot később a kiskereskedelemben bevezetett kötelező akciózás váltotta fel, amelyet a GVH által működtetett árfigyelő oldal támogatott. Ez az intézkedés lehetővé tette a fogyasztók számára, hogy összehasonlítsák a különböző termékek árait, és így tudatosabban válasszanak a piacon elérhető kínálatból. Az árfigyelő rendszer hozzájárult a piaci verseny élénkítéséhez és a fogyasztói árak csökkenéséhez.
Újabb vizsgálatok következnek
A GVH által előkészített újabb vizsgálatok célja, hogy tovább erősítsék a piaci versenyt és biztosítsák a fogyasztók érdekeinek védelmét az élelmiszer-kereskedelem területén. Ezek a vizsgálatok hozzájárulnak a tisztességes piaci magatartás fenntartásához és a gazdaság egészséges működéséhez.
A magyar kormány 2025. március közepén új intézkedést vezetett be az élelmiszerárak növekedésének mérséklésére: harminc alapvető élelmiszer esetében az árrés mértékét legfeljebb 10 százalékban határozták meg.
Az árrésstop részletei
Az árrésstop lényege, hogy a kijelölt termékeknél a kereskedők által alkalmazott árrés nem haladhatja meg a 2025. januárjában alkalmazott átlagos árrés mértékét, de legfeljebb 10 százalékot. Amennyiben egy adott üzletben vagy online felületen a terméket nem forgalmazták 2025 januárjában, akkor az utolsó havi átlagos árrés mértékét kell alkalmazni, szintén legfeljebb 10 százalékos határig.
A szabályozás a saját márkás termékek arányát is érinti: ezek aránya nem haladhatja meg a 2025. január és február hónapban értékesített teljes mennyiségi arányukat. Ha egy kereskedő az adott terméket 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, akkor az utolsó havi arányt kell figyelembe venni.
Az árrésstop által érintett termékek listája
Az intézkedés harminc alapvető élelmiszert érint. A teljes lista a Magyar Közlönyben jelent meg, és tartalmazza többek között a tojást, a vajat és a tejfölt, amelyek esetében az elmúlt időszakban az árrés jelentősen megemelkedett.
Kereskedői reakciók az árrésstopra
Az árrésstop bevezetésére a nagyobb kereskedelmi láncok különböző intézkedésekkel reagáltak. A Lidl Magyarország például korlátozást vezetett be a kereskedelmi vásárlók számára: boltjaikban az árrésstoppal érintett termékkörből nem lehet vásárolni, ha a vevő áfás számlát kér. Hasonlóképpen, a Tesco mennyiségi limitet vezetett be ezen termékekre, hogy biztosítsa a lakossági vásárlók számára a megfelelő ellátást.
A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatai
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bejelentette, hogy vizsgálatokat készít elő az élelmiszer-kereskedelem területén az árrésstop betartásának ellenőrzése érdekében. A GVH célja, hogy biztosítsa a tisztességes piaci versenyt és megakadályozza az esetleges visszaéléseket.
A kereskedők különböző módon alkalmazkodnak
Az árrésstop bevezetése a kormány válasza az alapvető élelmiszerek árának emelkedésére, melynek célja a fogyasztók védelme és az infláció mérséklése. A kereskedők különböző módon alkalmazkodnak az új szabályozáshoz, miközben a GVH figyelemmel kíséri a piacot a tisztességes verseny biztosítása érdekében. Az árrésstop bevezetését természetesen negatív kritikák is övezték, az a jövőben derül ki, hogy milyen gazdasági hatásokat vált ki az intézkdés.
Az oldalon megjelent írás kifejezetten informáló jellegű és kizárólag a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. mint a szerzőknek a véleményét jeleníti meg. A szerzők ezen véleményüket az előzetes szakmai tájékozódásuk és az akkor elérhető legrészletesebb információk alapján fogalmazták meg és jelenítik meg a közzétett írásban, ennek ellenére a szöveg tartalmazhat az olvasás napján már elavult és/vagy már nem a valóságnak mindenben megfelelő adatokat. Ennek megfelelően a Banknavigátor Kft. és a Financial Consulting Zrt. a tévedés jogát teljes mértékben fenntartják, a fenti megfogalmazás semmilyen módon és formában nem tekinthető a tények egyértelmű megjelenítésének. Kérjük a döntése meghozatala előtt feltétlenül tájékozódjon és kérjen szakmai segítséget.
